Belépés

Keresés

Orosz állami bank lesz a Malév közvetett tulajdonosa

---

Egy állami tulajdonban lévõ orosz pénzintézet, a légitársaságnak eddig hitelezõ Vnyesekonombank lesz a Malév új tulajdonosa – jelentette be Veres János pénzügyminiszter szombaton, miután tárgyalt az orosz elsõ miniszterelnök-helyettessel.
A konstrukciót úgy dolgozták ki, hogy a Malév formálisan megõrzi nemzeti légitársasági jellegét, és így európai uniós repülési jogát is. A magyar légitársaság 2007 tavaszán került Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe, ám a milliárdos adósságokat görgetõ céget lényegében a magánkézbe adása óta az új, közvetett tulajdonos finanszírozta.

Ahogy az a január 16-i Malév-közgyûlés után már sejthetõ volt, a Malév 2007-es privatizációját, és az elmúlt két éves mûködését finanszírozó Vnyesekonombank lett a légitársaság új ura. Bár formálisan csak a Malév jövõ keddi közgyûlését követõen alakul ki a nemzeti légitársaságunk új struktúrája, szombaton a magyar-orosz gazdasági együttmûködési kormányközi bizottság ülésén megszületett a megállapodás a cégrõl.

A Vnyesekonombank a Malév tulajdonosába, az eddig 49 százalékban Borisz Abramovics, 51 százalékban Kiss Kálmán és Költõ Magdolna tulajdonában lévõ AirBridge Zrt.-be száll be. A közvetett orosz tulajdonszerzésre olyan konstrukciót alakítottak ki, hogy az ne veszélyeztesse a Malév magyar nemzeti légitársasági minõsítését, valamint az európai uniós repülési jogát – jelentette be a Viktor Zubor orosz elsõ miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalása után Veres János pénzügyminiszter.

A megbeszélésen arról is döntöttek, hogy a céget az új struktúrában az orosz állami légitársasággal, az Aeroflottal partnerségben üzemeltetik. Az ügylet érdekessége, hogy a Malévot a második világháború után magyar-szovjet közös cégként, Maszovlet néven alapították 1946-ban, és csak 1954-ben került teljesen magyar állami tulajdonba.

Hogy a Malév túléléséhez mennyi pénzt ad az orosz pénzintézet, azt még nem tudni. Korábbi, a szakemberek által derûlátónak modott számítások szerint is több tízmilliárd forint szükséges ahhoz, hogy a cég a felszínen maradjon, kifizesse tartozásainak egy részét és megszervezhesse jövõjét. Igaz, ezt az összeget csökkentheti az Aeroflot-partnerség, bár ennek részletei egyelõre még nem nyilvánosak.

Noha az elmúlt hetekben fõleg arról szóltak a hírek, hogy az Aeroflot érdeklõdik a Malév iránt – bár a napokban még az esetleges tulajdonszerzéstõl utóbbi elzárkózó OTP-vel is hírbe hozták a légitársaságot –, a mostani megállapodás nem jelent meglepetést. A pénzintézet szeptemberben 30 millió eurós – mai árfolyamon mint 8,5 milliárd forint értékû – hitelt adott a légitársaságnak, amelynek már a megvásárlásában segítette Abramovicsot egy 62 millió eurós bankgaranciával.

Ezek után nem csoda, hogy piaci körökben már azt követõen a Vnyesekonombank színre lépésérõl beszélnek, hogy a Malév január 16-i közgyûlésén – amely a december 19-i, a tõkerendezésre összehívott, de a kezdés után nyomban felfüggesztett közgyûlés folytatása volt – visszahívták a magyar légitársaság vezetõségébõl Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alekszander Abramovics igazgatósági tagot. Noha akkor ezt formálisan az éppen az AirBridge kezdeményezte, egyes információk szerint már annak a lépésnek a hátterében az orosz bank állt.

A múlt pénteki közgyûlés után már csak az volt a kérdés, hogyan oldják meg azt, hogy a mûködést finanszírozó bank formálisan ne legyen többségi tulajdonos – ebben az esetben ugyanis, mivel nem európai uniós cégrõl van szó, veszélybe kerülhetett volna az EU-s repülési jog. Abramovicsék távozása viszont nem volt meglepõ: a 2007 április privatizáció óta lényegében egyetlen ígéretüket sem tartották meg, a légitársaságnak december végi lapinformációk szerint 4 milliárd forintnyi lejárt tartozása volt, míg a teljes tartozásállománya elérte a 20 milliárd forintot.

A súlyos likviditási problémák miatt az elmúlt hónapokban több vagyonelemét is elveszítette a cég. Például a budapesti repteret üzemeltetõ céggel szemben felhalmozott, több mint tízmilliárd forintos tartozás fejében a Budapest Airport Zrt-hez került a Malév Lufthansa Technik Kft.-ben meglévõ, 15 százalékos tulajdonrésze. A Malév-privatizáció után az állam tulajdonában hagyott vagyonelemek – a Malév márkanév, egy Boeing 767-200-as repülõgép, valamint a Százhalombatta és a ferihegyi repülõtér között húzódó kerozin szállítóvezeték egy részének – kezelésére létrehozott Malév Vagyonkezelõ Kft.-nek pedig a napokban kellett 2,2 millió eurós, azaz nagyjából 600 millió forintos tulajdonosi hitelt adott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt., miután a Malév épp ennyivel maradt adósa az elmúlt hónapokban.

< Előző		Következő >