Belépés

Keresés

A fuvarozási igények is csökkentek a válság miatt

---

A gazdasági teljesítményekkel párhuzamosan csökkentek a fuvarozási igények is: 2009 elsõ negyedévében a fuvarozott áruk tömege 15 százalékkal, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 11 százalékkal esett vissza az elõzõ év azonos idõszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
A helyközi személyszállításban az utasok száma és az utaskilométerben mért teljesítmény egyaránt 6 százalékkal lett alacsonyabb.

Budapest-Ferihegy repülõtér utasforgalma másfél millió fõ volt, ami 14 százalékos csökkenést jelent.

A fuvarozott áruk tömege és az árutonna-kilométerben mért fuvarozási teljesítmények valamennyi fuvarozási alágazatban csökkentek, és a visszaesés mind a belföldi, mind a nemzetközi fuvarozási jellemzõen kétszámjegyű volt.

A közúti áruszállítás volumenének csökkenésében a belföldi fuvarozási 16 százalékos mérséklõdése játszotta a nagyobb szerepet, az export- és importszállítások visszaesése lényegesen alacsonyabb értékeket mutat.

Kevesebb árut fuvaroztak nagyobb távolságra, vagyis megnõtt az átlagos fuvarozási távolság, a hatékonyságot mérséklõ üresen megtett út aránya ugyanakkor alig változott. A közúti áruszállítás résztvevõi szerinti bontásban a teljesítmény esése elsõsorban a fuvarozási ágazat tevékenységének tudható be. A más ágazatokba sorolt vállalkozások fõként saját vonzáskörzetükben fuvaroznak, kisebb távolságra.

Az alágazatok közül a vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye csökkent a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal, módosítva ezzel az alágazatok közötti munkamegosztás arányait. Ez a visszaesés még akkor is jelentõs, ha közismert, hogy a vasúti szállítás megrendelõi között olyan gazdasági ágak, ágazatok vannak, mint az autógyártás, illetve az építõipar, amelyeket a válság a leginkább érint.

A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó jármûvek részesedése az összes fuvarozott áruból, illetve az összteljesítményből igen szerény, 10 százalék körüli. A Duna magyarországi szakaszán a magyarokét meghaladó teljesítményt produkáltak az ukrán, a román, a német, a bolgár és az osztrák felségjelű hajók. Az összes teljesítmény 56 százaléka átmenõ forgalom, 32 százaléka export és 11 százaléka import volt.

A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér áruforgalma ugyancsak jóval alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A helyközi személyszállításban mind az utasok száma, mind az utaskilométerben mért teljesítmény 6 százalékkal csökkent.

A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya jelentõs, 80 százalékos, a nemzetközi szállításban pedig – mintegy kétharmados részesedésével – a légi közlekedésé a vezetõ szerep, a vasút 22 százalékos, az autóbusz 13 százalékos hányadot képvisel.

Budapest-Ferihegy repülõtér 57 országgal lebonyolított utasforgalma 1,46 millió fõ volt, ez 14 százalékos csökkenés a bázisidõszakhoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 24 ezer, az elõzõ évinél 12 százalékkal kevesebb járattal realizálta. Kétszázezer fõt meghaladó légi forgalmat Németország és Nagy-Britannia viszonylatában regisztráltak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaság a Malév, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, Ryanair és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 28 ország relációjában bonyolított le Budapest-Ferihegy.

A helyi személyszállítás utasszáma és utaskilométerben mért teljesítménye egyaránt visszaesett, a csökkenés nem volt olyan határozott, mint az áruszállításban vagy a helyközi személyszállításban. A szolgáltatás 64 százalékát az autóbusz-közlekedés adja, ennek 50 százaléka a fővárosban bonyolódik le. Metrón és földalattin zajlik a forgalom 14 százaléka.

2008 év végén a közúti gépjármûvek állománya 3,7 millió, ebbõl 3,1 millió a személygépkocsi. Az állománygyarapodás üteme évrõl évre lassul. Továbbra is magas a gépjármûvek átlagos életkora, a személygépkocsik és az autóbuszok esetében több mint tíz év, lényegében csak a vontatóknál alacsonyabb.

A 2009 első negyedéve folyamán első alkalommal forgalomba helyezett (új és importból származó használt) személygépkocsik száma 26 ezer, 44 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Az elsõként forgalomba helyezett személygépjárművek harmada az Opel, a Ford és a Suzuki márkák valamelyikébõl került ki.

< Előző		Következő >